MIKOR ÉS HOL ÉRDEMES MENNYEZETFŰTÉST KIALAKÍTANI?

  • Könnyűszerkezetes épületekben a gipszkarton álmennyezet az építés része. Így gyorsan, alacsony költségek mellett kiépíthető egy ütemben a gipszkarton felzárásával.
  • A mennyezetfűtések kialakítását indokolhatja a helyiség bútorozottsága és annak funkciója. Amennyiben a helyiség, épület alaprajzi méretének nagy részét bútorok vagy más berendezési tárgyak, gépek fedik abban az esetben a közvetlenül sugárzó felület nagy része takarva van.
  • Indokolhatja például felújítás esetén, hogy a meglévő burkolatok és épületszerkezet bontása nélkül kialakítható.
  • Amennyiben a helyiség funkciója nem állandó hőmérsékletet kíván pl.: (irodák, kereskedelmi egységek, szállodai szobák) úgy a mennyezeti direkt fűtésekkel, gyors és dinamikus felfűtés érhető el, a rendszereknek kisebb a hőtehetetlensége, mint padlófűtés esetén.
  • Nem befolyásolja a belső tér kialakítását (szőnyeg, nagyfelületű bútorok).
  • Az épületek gyenge energetikai paraméterei is indokolhatják mennyezetfűtés kialakítását, tekintve , hogy mennyezetfűtés esetén magasabb hőmérsékletek engedhetők meg mint padlóban, ezzel fajlagosan lehet növelni a bevitt hőteljesítményt.

 

A MELEG LEVEGŐ NEM SZÁLL FELFELÉ!

A sugárzó felületfűtések régóta alkalmazott módja a padlófűtés, míg a mennyezetfűtést csak az elmúlt évtizedben kezdték széleskörben alkalmazni. A mennyezeten nagyobb felületi hőmérsékletek engedhetők meg a felületeken, így növelhető a fajlagosan bevitt hő teljesítmény.

A mennyezetfűtési rendszerek napjaink egyik leggyorsabban terjedő felületfűtési megoldása, működését tekintve kis mértékben tér csak el a padlófűtésektől.

Általános tévhit azonban, hogy ez a megoldás rossz hiszen „a meleg levegő felfelé száll” . A légáramlás kialakulásához komoly hőmérséklet különbség szükséges zárt térben. A  konvekciós, magas hőmérsékletű (radiátoros) fűtések esetében ez igaz, ott ugyanis a levegő és a hőleadóból kiáramló levegő hőmérséklet különbsége akár 70°C is lehet. A sugárzó fűtések hőleadása mint nevük is mutatja hősugárzás formájában történik. A sugárzó hő 80%-ban nem a levegőt melegíti fel közvetlenül hanem az épületszerkezeteket (falak, padló, stb.) később ezek egyenletesen sugározzák vissza a hőt és melegítik fel a levegőt.

Így tehát mennyezetfűtés esetén a meleg levegő nem a mennyezet közelében gyűlik össze mint radiátoros fűtések esetén, teljesen egyenletes hőmérséklet alakul ki a helyiség egészében. A padlófűtés hőtechnikailag a létező leghatékonyabb fűtési megoldás azonban bizonyos esetekben akár más felületfűtések is szóba jöhetnek.